Hogyan zsaroljuk érzelmileg a klienseket

május 9, 2009, mimoza | Szolgáltatások (Jobb adni, mint kapni), Közlekedés (Gyí, te Logán!), Bürokrácia (Bélyegnyalinda) | 17 megjegyzés



Kicsit későn, csak péntek délelőtt eszméltünk fel magyarországi barátnőmmel, hogy nem foglaltunk neki helyet másnap reggelre egyetlen budapesti járata sem. Felhívtuk hát az általunk ismert egyik kolozsvári buszos utasszállító céget.

A hölgy igazán kedves volt, mondta, hogy sajnos már elfogytak a jegyek, de van egy ötlete, hogy hogyan lehetne megoldani, megpróbálja és aztán visszahív. Kb. 10 percet vártunk, de utána kezdtünk beijedni, hogy hely nélkül maradunk. Felhívtunk hát egy másik céget, ahol kiderült, van még jegy, sőt olcsóbbak is 500 Ft-al és az indulási időpont is kedvezőbb – nem kell olyan korán felkelni. Lefoglaltuk a helyet. olvasd tovább »


pontos átlag: 3.00

pontos átlag: 3.02




A lopás anatómiája

május 8, 2009, szl | Kommunizmus (Sarló és kalapács) | 1 megjegyzés



Az úgy volt, hogy szétlopták a gyárat. A hetvenes években egy ember, akit most nevezzünk J. bácsinak, napi normáját a bútorgyárban teljesítve, sorba állt tejért. Azokban a széles nyakú tejesüvegekben kapták a tejet, amiből sajnos ma már keveset látni, pedig milyen jó kis tejesüvegek voltak azok. A tejet állítólag azért kapták, hogy a bútorelemek ragasztásához használt aracset, brenádeksz beszippogása során a haza munkás fiának szervezetében felgyűlt mérget kompenzálják. Szóval J. bácsi sorba állt tejért. Amikor a gyárkapun osont kifele, a kapus észrevette, hogy a Párt által előírt egy üveg helyett két tejesüveget szorongat a két hóna alatt, miközben (valószínűleg figyelemelterelés gyanánt) éppen egy Nácionált igyekezett meggyújtani. Szép kis tornamutatvány lehetett, a kapus nem állta meg szó nélkül: -J. bá, mi van az üvegbe? -Tej. -S a másikba?-Abba es aracset. Hát így volt, ahogy beszélik, hogy szétlopták az emberek a gyárat.


pontos átlag: 1.00

pontos átlag: 2.83




Amikor légvédelmi ágyúval lőttünk a csótányra

május 7, 2009, gonoszmano | Szolgáltatások (Jobb adni, mint kapni), Épületek (Épített ökörség) | 3 megjegyzés



Ez már a második csótányos lakás volt. Kolozsváron, a Monostor negyedi híd lábánál rengeteg a csótány. Egyszer begyújtottunk a lerbe (ja, négy egyetemista, fiú, szóval ez a magyarázat). A kályhacsövekből is rohantak ki a csótányok, hogy aztán az égési sebek a kájhán és közvetlen környékén leteperjék őket.

Tehát a második csótányos lakásra már emelkedett toleranciaszintem volt a csótikkal szemben. Ez a Mărăşti téri lakás nem volt semmi. A lépcsőháznak eleve rossz reputációja volt: a liftben valamikor 2000 környékén megerőszakoltak, majd megkéseltek egy lányt. Úgy rémlik, meg is halt.

Hatodik emelt, villanykapcsoló nélkül, két lógó dróttal. A lift lötyög, mintha egy nagyobb aknában mozogna, mint, ami az ő mérete lenne. Fényes nappal alig van fény, mert a beépített lépcsőházi teraszban mindenféle lom torlaszolja el a napsugarak útját. olvasd tovább »


pontos átlag: 5.00

pontos átlag: 2.94




Mit rakjunk bele a parkolójegy automatába?

május 6, 2009, radiobuhera | Átverés (A dzsungel törvénye), Szolgáltatások (Jobb adni, mint kapni), Közlekedés (Gyí, te Logán!) | 2 megjegyzés



Kezdő numizmaták büszkék lettek volna a kocsiban összegyült 5 banis gyüjteményemre. Szerettem volna túladni rajta, de akkora marék apróval, sőt nagyon apróval restelltem bemenni üzletbe és fizetni. Nemrégiben megoldás kínálkozott a zörgő kupac útratevésére, észrevettem, hogy a kolozsvári parkolójegy automaták 5 banist is elfogadnak. Szép tőlük, még így gesztus szintjén is, mert nyílván csak gesztusról van szó.

olvasd tovább »


pontos átlag: 4.00

pontos átlag: 2.83




Vigyázat, a kanyar után oszlop következik!

április 24, 2009, balkanherald | Bürokrácia (Bélyegnyalinda) | Szólj hozzá



Oszlop áll ki a frissen betonozott úttestből, azon az úton, amely Fehér megyében Magyargáldot a Roica nevű üdülőközponttal köti össze. A fotót a Realitatea hírportál olvasója küldte be.

[myginpage=oszlop]


pontos átlag: 4.00

pontos átlag: 3.09




Egyetemista tömeglakás-horror: kinek a lakása ocsmányabb?

április 22, 2009, Vizi Boromir | Épületek (Épített ökörség), Arculat (Balkán dizájn) | 11 megjegyzés



A kolozsvári egyetemistákról feltehetően az a kép él a lakástulajdonosok fejében, hogy tisztátalan, rendetlen, erkölcstelen társaság. Gyakran előfordulnak olyan házinénik, -bácsik, akik időnként feljönnek és lecsekkolják, takarítottak-e, rend van-e, satöbbi. Kevesebb szó esik az érem másik oldaláról: arról, hogy mit ki nem képesek adni drága pénzért a pénzéhes, tisztességtelenségben megőszült háziurak.

Van-e ocsmányabb a harmincéves linóleumnál, ami felkunkorodik a széleken, és mögötte sokéves redva rohad? olvasd tovább »


pontos átlag: 1.00

pontos átlag: 2.83




A fatális tehénlepény

április 21, 2009, migrans | Kommunizmus (Sarló és kalapács) | 1 megjegyzés



1970 koraőszén úgy hírlett Naszódon: Csauseszku elvtárs valahol a környéken vadászik. Erre a megyei elvtársak sürgősen úgy döntöttek, hogy az esedékes „Termés Ünnepe” (Ziua Recoltei) alkalmából nagyszabású felvonulást rendeznek, reménykedve, hogy esetleg Csau megtiszteli őket jelenlétével. A Fodrosszájú végül nem jött el, de a már alaposan megszervezett banzájt muszáj volt megtartani. Naszód főterén egy kb. másfél méternyi magas pódiumot ácsoltak, azon állva fogadták a megyei-rajoni felelős elvtársak a mezőgazdasági felvonulást. A pódium mellett fúvószenekar dörgedezte az indulókat. Feldíszített, terményektől roskadozó szekerek, traktor-vontatta szerkentyűk és teherautók egész sora demonstrálta a megye mezőgazdaságának sikereit. A szocialista állattenyésztés gyönyöreit egy vörös vászonnal drapírozott kamion volt hivatott jelképezni. A sofőrfülke mögé a szalmával beszórt platformra egy nikkelezett (!) korlátot szereltek, ehhez volt kikötve a megye hatalmas tőgyű, gigantikus dísztehene. olvasd tovább »


pontos átlag: 1.00

pontos átlag: 3.02




A postás jobban tudja

április 20, 2009, delinke | Szolgáltatások (Jobb adni, mint kapni), Bürokrácia (Bélyegnyalinda) | 4 megjegyzés



Az emailek korszakában már jó ideje mellőztem a posta szolgáltatásait, az utóbbi időben azonban többször is kénytelen voltam igénybe venni, kisebb csomagok küldésére (megjegyzem, ugyanazt a típusú csomagot Bécsből hamarabb és olcsóbban elszállították Bukarestbe, mint Kolozsvárról). De nem erről akartam írni. Szerencsére újabban összehaverkodtam egy jóindulatú kasszásnénivel (nálunk ugyebár sok múlik ezen), így egy kicsit nyugodtabb vagyok, ami a küldeményeimet illeti. Ugyanis leginkább a postán szokott az az érzésem támadni, hogy teljesen ki vagyok szolgáltatva a pult mögött ülőnek. Hogy levélként, vagy csomagként tehetem fel a küldeményt, hogy 4-5, vagy 7-8 nap alatt érkezik meg, hogy 90 lejbe kerül, vagy 140-be, az attól függ, hogy éppen melyik váltást fogom ki, amikor érdeklődöm. Pedig egyáltalán nem mindegy. olvasd tovább »


pontos átlag: 1.00

pontos átlag: 2.98




Együtt, egy stoppolásért pénzt nem kérő sofőrökkel teli világért

április 16, 2009, Dunci | Szolgáltatások (Jobb adni, mint kapni), Közlekedés (Gyí, te Logán!) | 27 megjegyzés



Ez is egy stoppolós történet, de ez más, mint a többi. Bár ez a sztori egy anti-balkán, de mint üdítő kivétel erősíti a szabályt. Pénz nélkül csak stoppoláskor lehet utazni, persze nem Romániában, illetve a Balkánon. Mivel nekem egy vasam sem volt útiköltségre aznap, reménykedtem, hogy egy jólelkű ember, esetleg egy külföldi felvesz és elvisz Kolozsvárról Nagyváradra. Nem ez volt az első eset, hogy nem volt pénzem, amit utazásra költhetek, így megtanultam, jobb még beszállás előtt közölni a sofőrrel, hogy nem tudok fizetni a szolgáltatásért (amit tőlünk kicsit nyugatabbra segítségnek hívnak). Nemegyszer történt meg velem az is, hogy akik megálltak nekem, elhúztak mikor meghallották, hogy nem tudok fizetni.Tehát jobbnak láttam aznap is evvel a taktikával stoppolni. Végre lehúz egy piros kocsi, amelynek lengyel rendszáma volt, igen megörültem, hiszen külföldi=ingyen fuvar. olvasd tovább »


pontos átlag: 2.00

pontos átlag: 2.90




Életem legócskább átverése

április 15, 2009, kolozsvarikitty | Átverés (A dzsungel törvénye) | 7 megjegyzés



Mentségemre szolgáljon, hogy még ifjú voltam és bohó, és az is, hogy a szüleim rengeteg népmesét olvastak gyermekkoromban.

Szóval középiskolás utolsó évemben jártam, és stoppal próbáltam akkori lakhelyemre eljutni, a 25 km-nyi távolságra levő szomszédos városból. Vasárnap dél volt, kevés autó, kb. egy óra stoppolás után egy közelebb a 60-hoz, mint az 50-hez bácsi megszólít. Soha nem fogom elfelejteni, alacsony volt, “nyeszlett”, barna kabátban, barna nadrágban, “cseszton sapkában”. Megtanítottak otthon, hogy idegen bácsikkal nem ismerkedünk, de ez öreg volt, szerencsétlennek tűnt, még arra is rájött, hova való vagyok, - mondjuk nem volt nehéz, abban az irányban stoppoltam - s hogy-hogy nem, témázni kezdtünk. Elmondtam, hogy ki vagyok, mire ő, hogy ismeri apámat, együtt vettek múlt héten “gogos-paprikát” az “aprozárban”, különben is apám mennyit segített rajta, - apámnak valóban vannak empatikus hajlamai -, hogy ő haza fog engem vinni az autójával, legalább meghálálja apámnak a sok jót. No, okés. olvasd tovább »


pontos átlag: 1.00

pontos átlag: 2.95




« vissza — új keresés »
Mit szabad? Reklám Súgó Tippek Transindex